Okkal merül fel a kérdés, hogy miért nehéz a közös képviselő váltás?

Álláspontom szerint azért, mert a közös képviselő felmentésének és a megfelelő közös képviselő kiválasztásának és megválasztásának sikere nem a közgyűlésen dől el, hanem már sokkal hamarabb: az azt megelőző felkészülésben. 

A felkészülés pedig taktika és stratégia is egyben; a helyes döntés pedig szakmai ismeretek, a jogalkalmazásban való jártasság vagy szakmai tanácsok alapján valamint a lehetséges következmények ismeretében hozhatóak meg.

Tanácsadói munkám során sokszor kerestek meg a segítségemet kérve a közös képviselő váltás egy-egy fázisában. A folyton változó jogi környezetben egyre intenzívebbek lettek a megkeresések.

Felismertem, hogy igény mutatkozik egy olyan szolgáltatásra, amelyben az egész közös képviselő váltás folyamatát szakmai támogatás kíséri. Ennek az igénynek tettem eleget – a jogszabályi előírások teljes körű betartása mellett – az általam kidolgozott módszerrel.

A módszerem azért egyedi, mert nemcsak a közgyűlés – jogszabályi előírások szerinti – összehívásában, levezetésében és jegyzőkönyv-vezetésében segítek, hanem azért, mert a közös képviselő váltással kapcsolatban teljes körű szolgáltatást nyújtok – tanácsaimat megfogadva – a legrövidebb úton vezetlek végig a közös képviselő váltáson, illetve összegeztem azokat a szempontokat, amelyek figyelembe vételével és mérlegelésével választható ki a tulajdonközösség számára legmegfelelőbb új közös képviselő. Ha pedig közben kérdés merül fel vagy további tanácsra van szükség, további konzultációt igényelhetsz.

Mit értek az alatt, hogy a tanácsaimat megfogadva a legrövidebb úton vezetlek végig a közös képviselő váltáson?

Arra a kérdésre, hogy hányszor lehet megpróbálni leváltani a közös képviselőt a válasz egyszerű: ameddig nem sikerül; akárhányszor – sokszor.

Azok a tulajdonosok, akik ezt már megkísérelték, de nem sikerült, jobban átérzik a probléma nehézségét, összetettségét. Minél messzebbre jut a tulajdonközösség a váltás folyamatában, és annak meghiúsulása minél későbbi szakaszban következik be, annál nagyobb lesz a csalódottság. Emiatt pedig az újabb kísérlet érdekében annál nehezebb lesz mozgósítani a tulajdonostársakat, ami végül akár teljes érdektelenségbe, elzárkózásba torkollhat.

Tapasztalatom szerint továbbá minél inkább elhúzódik a kezdeményezés, annál jobban „fáradnak bele” a tulajdonosok, mely végül akár az ügy teljes kifulladásához, feladásához is vezethet.

Szintén tapasztalat alapján – viszont pozitívumként – említem meg, ha a kezdeményezés élére álló személy fel tudja vázolni a cél elérése érdekében az egyes lépéseket, el tudja mondani, hogy mikor mi és miért fog történni, és ha az ideális új közös képviselő személyének kiválasztásában még a közgyűlés előtt meg tudnak állapodni, annak óriási közösség összekovácsoló ereje van.

Az első lépésben:

Az első konzultáción a jogi lehetőségek keretein belül, ám a társasház speciális jellemzőinek illetve a tulajdonközösség igényének figyelembe vételével kerül kialakítása a képviselendő irány, illetve választ kaphatsz a közös képviselő váltással kapcsolatos téged foglalkoztató, aktuális kérdéseidre is.

Itt megbeszélhetjük továbbá, hogy

  • milyen érvek mentén és hogyan győzhető meg a többi tulajdonos,
  • mi lehet az a fő érv, ami mögé felsorakozik a tulajdonközösség
  • milyen lehetősége van a tulajdonközösségnek, ha elszánt a közös képviselő felmentésében, de még nem találta meg a megfelelő közös képviselőt,
  • itt kerül rögzítésre továbbá, hogy miért kívánja a tulajdonközösség a közös képviselő felmentését – az erre irányuló kérelem okának meghatározásaként,
  • említésre kerül, hogy milyen lehetőségek vannak a kérelem kézbesítésének, mikor melyik jó, valamint azt is, hogy
  • mi a teendő, ha a közös képviselő Tht. 35. § (2) bekezdése szerinti rendelkezésére álló határidőn belül nem hívja össze a közgyűlést,
  • milyen feladatok hárulnak a tulajdonosokra, ha a közös képviselő inaktív, vagy éppen gátolja a felmentésére összehívott közgyűlést.

A közös képviselő kiválasztásával kapcsolatos gondolataimat egy újabb írásban foglalom össze, ugyanis a tulajdonosok legnagyobb félelme, kételye, hogy a felmenteni kívánt közös képviselőnél találnak-e jobbat.

Azt tehát a társasházi tulajdonosok már jól tudják, hogy a közgyűlés kizárólagos hatáskörében határoz a közös képviselő megválasztásáról és felmentéséről – és persze a díjazásáról is.

Azzal azonban már – sajnos a szakmaibeliek közül is – csak kevesen vannak tisztában, hogy tudják, hogy a Társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Tht.) helyes értelmezése alapján a közös képviselő jogviszonya egyetlen módon szűnhet meg: kizárólag felmentéssel. Tehát a közös képviselő jogviszonya nem szűnhet meg sem a felmondásával, sem leváltással.

Így tehát már az sem mindegy, hogy hogyan fogalmazzuk meg a közös képviselő jogviszonyának megszüntetésére irányuló kérelmet, illetve magát a közgyűlési határozatot.

Amennyiben a tulajdonközösség (egy része) a közös képviselő váltás illetően szilárd elhatározásra jutott és igényt tart a szolgáltatásaimra aláírásra kerülhet a megbízási szerződés.

A második lépésben:

Elkészítem a közgyűlés összehívására irányuló kérelmet a Tht. 35. § (2) bekezdésében felsorolt kritériumok alapján – a kérelem aláírását azonban a tulajdonosoknak maguknak kell megoldaniuk.

A Tht. 35. § (2) bekezdése kimondja, hogy „Kötelező a közgyűlés összehívása, ha azt a tulajdoni hányad 1/10-ével rendelkező tulajdonostársak a napirend, az ok és a közgyűlési határozatra tett javaslat megjelölésével írásban kérték.

Rendkívül gyakran tapasztalom, hogy amikor a laikus tulajdonosok maguk próbálják meg összeállítani a kérelmet – a tárgyalni kívánt napirendi pontok mellett – helytelenül a közgyűlés tervezett helyszínét és időpontját tüntetik fel, azonban a törvényben felsorolt utóbbi két feltételt elhagyják.

Ezzel a közgyűlés összehívása jogszabályba ütközik, mely a közgyűlési határozat érvénytelenségének megállapítása iránt indult perben lehet érvénytelenségi ok.

Az írásbeli kérelem megfogalmazásának továbbá azért van kiemelt jelentősége, mert ez alapján kerül megszövegezésre a közgyűlési meghívó – tehát nem mindegy, hogy mi és hogyan kérnek a tulajdonosok.

A harmadik lépésben:

A földhivatali ügyintézés célja, hogy ez alapján a tulajdonosi szerkezet illetve a közgyűlési jegyzőkönyv mellékletét képező Jelenléti ív a közhiteles földhivatali nyilvántartás adatai szerint kerüljön összeállításra.

Ezzel arra az esetre készülünk fel, ha a közös képviselő nem jelenik meg a felmentésére összehívott közgyűlésen, vagy megjelenik ugyan, de – a közgyűlést gátolva – nem hoz magával Jelenléti ívet. Sajnos az is sokszor előfordul, hogy a közös képviselők nem helyeznek nagy hangsúlyt a nyilvántartásaik pontosságaira – így ha a közgyűlésen megjelenik a közös képviselő és még jelenléti ívet is hoz, – az nem egyezik a közhiteles nyilvántartással.

A Jelenléti ív az alapja a határozatképesség valamint a közgyűlési határozat megállapításnak.

Ha utóbb mégis bizonyítást nyert, hogy nem tulajdonos vagy a tulajdonos nem a tulajdoni hányadának megfelelően szavazott, az szintén érvénytelenséget megállapító ok.

A negyedik lépésben:

A második konzultáció célja a közgyűlésre történő felkészülés, mely keretében az alább felmerülő kérdések megbeszélése történik:

  • Kinek a kötelessége levezetni és jegyzőkönyvezni a közgyűlést, ha a felmenteni kívánt közös képviselő nem jelenik meg a leváltására összehívott közgyűlésen?
  • Milyen lehetősége van a megjelenteknek, ha a felmenteni kívánt közös képviselő megjelenik ugyan a leváltására összehívott közgyűlésen, de a tulajdonközösség nem kívánja, hogy ő vezesse le és jegyzőkönyvezze a közgyűlést?
  • Mi a teendő, ha a közgyűlés megnyitásának pillanatában nem áll rendelkezésre a Jelenléti ív?
  • Kinek, hogyan és mikor kell megállapítani a határozatképességet?
  • Hogyan kell szabályosan szavazásra bocsátani a kérdést?
  • Hogyan kell összesíteni a leadott szavazatokat és szabályosan kihirdetni a közgyűlési határozatot?
  • Hogyan kell megszövegezni és rögzíteni a közgyűlési határozatot, hogy az alkalmas legyen a Határozatok Könyvébe történő bejegyzésre?
  • A meghívó tartalmazta a megismételt közgyűlésre vonatkozó felhívást. Folytatható-e a közgyűlés és hozhat-e érvényes határozatot, ha a közgyűlés megnyitásakor a tulajdonosok több mint fele megjelent, azonban a közgyűlés közben a jelenlét 50% alá csökkent?
  • Ha igen, akkor azt hogyan kell jegyzőkönyvezni? Ebben az esetben kell-e új közgyűlési tisztségviselőket (levezető elnököt, jegyzőkönyv-vezetőt és hitelesítőket) választani?
  • Hogyan kell jegyzőkönyvezni, ha a megnyitás pillanatában a jelenlét nem éri el az 50%-ot és a közgyűlés megismételt közgyűlés?
  • Megválasztható-e jegyzőkönyv hitelesítőjéül a társasházban több évtizede ott élő, a közösség munkájában aktívan résztvevő haszonélvező?
  • Szavazhat-e a közgyűlésen a bérlő?
  • Házastársak fele-fele arányban tulajdonosai a társasházi lakásnak, meghatalmazás nélkül képviselheti-e egyik fél a másikat, szavazhat-e érvényesen helyette?
  • Mi a teendő, ha a közgyűlés közben az egyik tulajdonos kéri jegyzőkönyvbe venni, hogy nem kapott meghívót?
  • Az új közös képviselő megválasztásakor hozható-e érvényes közgyűlési határozat a bankszámla feletti rendelkezési jogról, ha annak tárgyalását a közgyűlés összehívását indítványozók nem kérték, és emiatt nem került meghirdetésre a meghívóban?

Az ötödik lépésben:

Amennyiben a tulajdonközösség úgy dönt, hogy a közgyűlés levezetésére és jegyzőkönyvvezetésére is igényt tart, azt is vállalom.

Egy újabb írásomban foglalom össze, hogy milyen következményei lehetnek annak, ha nem sikerül a közös képviselő választás.

“Semmilyen szél nem kedvez annak, aki nem tudja, melyik kikötőbe tart.” (Seneca)

És te tudod, hogy melyik kikötőbe tartasz?

Author Details
Társasházban élőknek és társasházi ügyekkel foglalkozó szakembereknek (közös képviselők, ügyvédek) segítek átlátni komplex társasházi jogi ügyeket, döntést hozni vitás helyzetekben és szakszerűen elintézni azokat.

0 hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Avatar placeholder

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.