Miért érdemes szakmai segítséget igénybevenni közös képviselő váltáskor?

1. Amennyiben a bíróság megállapítja a közös képviselő felmentéséről szóló közgyűlési határozat érvénytelenségét, úgy a felmenteni kívánt közös képviselő jogviszonya helyreáll, és még az elmaradt megbízási díjaira is igényt tarthat.

2. A megválasztásról szóló közgyűlési jegyzőkönyvet csatolja a közös képviselő minden egyes hivatal, közműszolgáltató előtti eljárásban, de még a társasházi pályázatokhoz is – mindaddig, amíg úgy a társasházzal a jogviszonya fennáll. Így például előfordulhat, hogy a társasházi üzemeltetés korábbi hiányosságait vagy épp a korábbi tulajdoni széthúzásokat ecseteli. Ezért fontos az, hogy a megválasztásról szóló közgyűlési jegyzőkönyv is a – Tht. előírásainak megfelelően – csak a tárgyalt napirendek összefoglalását rögzítse.

3. A Civilisztikai Kollégiumvezetők Országos Tanácskozásának 2019. április 15-én elfogadott állásfoglalásai a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvénnyel összefüggésben című összefoglalóval a Kúria az egyik kérdésében azzal a kérdéssel foglalkozott, hogy „Van-e helye fellebbezésnek a társasházi határozat végrehajtásának felfüggesztését elrendelő végzés ellen? [Pp.129. §, 365. § (2) bekezdés b) pont, 2003. évi CXXXIII. törvény 3. § (1), 4/A. §, Ptk. 3: 3:3. § (3), 3: 36. §]”

A Kúria a korábbi joggyakorlattól elér, és ebben írásában rögzítette, hogy „A társasházi közgyűlés határozata végrehajtásának felfüggesztését elrendelő végzés ellen nincs helye fellebbezésnek.”

Ez a gyakorlatban azt jelentheti, hogy ha az új közös képviselő megválasztásáról szóló közgyűlési határozat érvénytelenségét kérte megállapítani a tulajdonos, egyúttal kérte a közgyűlési határozat végrehajtásának felfüggesztését is, ám ezt a bíróság elutasította – ebben a kétséges végkimenetelű és bizonytalan helyzetben az új közös képviselő nem „mer” munkálatokat megrendelni, így az is elfordulhat, hogy a szükséges fejlesztések pályázatok elmaradnak.

4. A Kúria Összefoglaló vélemény a 2016.El.II.JGY.P.1. számon a társasházi jogviták egyes eljárási és anyagi jogi kérdéseinek vizsgálatára alakult joggyakorlat-elemző csoport tevékenységéről című művében a 20. kérdés vizsgálata alatt tér ki a fentiekre, vagyis: Hogyan alakul a közös képviselő felelőssége a társasház és harmadik személy irányában, ha a megválasztásáról szóló határozat érvénytelen? Hivatkozhat-e a harmadik személy a közös képviselő képviseleti jogának hiányára vagy korlátozott voltára?

A hivatkozott kérdés három esetkör is érint, melyből a jelen írás vizsgálatakor a harmadik eset érdekes:
– amikor a közös képviselő úgy járt el és kötött szerződést, hogy nem választották meg,
– amikor megválasztották ugyan, de az őt megválasztó közgyűlési határozat érvénytelennek bizonyul,
– megválasztották és az erről rendelkező határozat is érvényes, azonban a közös képviselő túllépi a Tht., az SzMSz vagy a közgyűlési határozat által megszabott kereteket.

Elsőként szükséges leszögezni, hogy a Kúria álláspontja szerint addig, amíg a bíróság meg nem állapítja a közös képviselőt megválasztó határozat érvénytelenségét, a közös képviselő a jogkörének keretein belül eljárhat.

Határozott volt a fővárosban működő bíróságok álláspontja arról, hogy a „harmadik személy” nem hivatkozhat a közös képviselő képviseleti jogának hiányára vagy korlátozottságára, hiszen képviselői jogállása onnantól szűnik meg, hogy a bíróság jogerősen megállapította a megválasztó határozat érvénytelenségét.

A BH2015. 191. számú eseti döntésben is megnyilvánuló álláspont szerint a társasház közös képviselőjének képviseleti joga nem korlátlan, ezért ha olyan szerződést köt, melyről csak a közgyűlés dönthet, és ilyen döntés nincs, akkor a társasház részéről nem áll fenn a szerződéskötési akarat és a szerződés nem jön létre. Ehhez az állásponthoz csatlakozva a Pécsi Törvényszék rámutatott: a közös képviselő csak azokban az ügyekben járhat el a társasházközösség nevében, amelynek az intézésére jogszabály vagy a társasház feljogosítja. Jogkörének túllépését a közgyűlés utólagos jóváhagyása orvosolhatja, de az álképviselő jognyilatkozataihoz joghatás nem fűződik egészen addig, amíg azt az arra jogosult utólag jóvá nem hagyja (1.Pf.20.200/2015/5.).

A Kúria összegzése: A joggyakorlat-elemző csoport véleménye szerint az őt megillető jogkörön belül a társasház nevében és érdekében eljáró közös képviselő cselekményei a társasház cselekményeinek minősülnek. Ha e jogkörében kárt okoz, azt a társasháznak kell megtérítenie. A harmadik személy akkor követelheti kárának megtérítését közvetlenül a közös képviselőtől, ha a közös képviselő a kárt jogkörén kívül eljárva okozta.

Azt a kérdést, hogy a közös képviselő „kifelé”, harmadik személyek irányában eljárhatott-e, vállalhatott-e kötelezettségeket és szerezhetett-e jogokat, az álképviselet szabályainak alkalmazásával kell elbírálni (Ptk. 6:14.§ (1) és (2) bekezdései).

Ha viszont jogszabály külön előírást – feltételt – tartalmaz valamely szerződés megkötésére vagy joghatást kiváltó cselekmény megtételére, a harmadik személynek vizsgálnia kell: a közös képviselő cselekménye vagy nyilatkozata megfelel-e a jogszabály követelményeinek. Például kölcsön felvételéről, ennek kapcsán a közös tulajdonú épületrészek zálogjoggal megterheléséről – jogszabály előírása folytán – csak a közgyűlés határozhat. Amennyiben ilyen döntés nincs, a társasházközösség részéről nem áll fenn szerződési akarat a kölcsönszerződés megkötésére és szerződés nem jön létre. Ez esetben – a jogszabály előírása miatt – a közös képviselő nyilatkozata nem alkalmas a szerződési akarat pótlására. (BH 2015/191. számú eseti döntés).

Összefoglaló vélemény a 2016.El.II.JGY.P.1. számon a társasházi jogviták egyes eljárási és anyagi jogi kérdéseinek vizsgálatára alakult joggyakorlat-elemző csoport tevékenységéről

5. A szabályos és a tulajdonosi akaratnak megfelelő közös képviselő megválasztása egy újabb jogszabályi rendelkezés miatt is fontos.

A közigazgatási bürokrácia csökkentéssel és az egyes hatósági eljárások egyszerűsítésével összefüggő törvények módosításáról szóló 2017. évi CLXXXVI. törvény 32. §-a elrendelte a közös képviselet valamint az elérhetőségeik ingatlan-nyilvántartás (földhivatal) általi nyilvántartását.

Dr. Hidasi Gábor ügyvéd az Ügyvédek Lapja 2018/4. számában megjelent írásában rámutat a jogszabályi rendelkezés hiányosságaira, mely későbbiekben további jogvitákra adhat alapot, de a tulajdonosoknak és az új közös képviselőnek mindenképp bonyodalmat okozhat.

„A megválasztott személy addig nem kezdheti meg az ügyintézési tevékenységét, amíg nem ő van bejegyezve. És vajon mi lesz, ha nem születik felmentő határozat, vagy ami születik, az nem érvényes. Mit jelent a megbízatás visszavonása, hiszen a megbízatás egy megbízási szerződést jelet, amit nem visszavonni szoktak, mert ez a hatályos Ptk. nem ismeri. A szerződések egy-vagy többoldalú megszüntetésének nem a visszavonás a rendje.”

Az ingatlan-nyilvántartásban eljáró fél csak a már bejegyzett személy lehet.
„Ha a feljegyzett közös képviselő nem ért egyet a tisztsége megszüntetésével, érvénytelennek vagy meg sem történtnek tartja, és ezért nem jár el a változás érdekében, miként következhet majd be a társasházközösség által elhatározott változás?”

A fentiek okán sok bonyodalomtól és kellemetlenségtől netán kártól óvhatja meg magát a tulajdonközösség, ha a hatályos jogszabály végrehajtására kidolgozott kormányrendelet életbe lépéséig – 2020. január 01-ig – olyan képviselőt választ, akit hosszú időre szívesen lát a Társasháza élén.

A közigazgatási bürokrácia csökkentéssel és az egyes hatósági eljárások egyszerűsítésével összefüggő törvények módosításáról szóló 2017. évi CLXXXVI. törvény 32. §-a

Author Details
Társasházban élőknek és társasházi ügyekkel foglalkozó szakembereknek (közös képviselők, ügyvédek) segítek átlátni komplex társasházi jogi ügyeket, döntést hozni vitás helyzetekben és szakszerűen elintézni azokat.

0 hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Avatar placeholder

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.