Miért érdemes szakmai segítséget igénybevenni közös képviselő váltáskor?

1. Amennyiben a bíróság megállapítja a közös képviselő felmentéséről szóló közgyűlési határozat érvénytelenségét, úgy a felmenteni kívánt közös képviselő jogviszonya helyreáll, és még az elmaradt megbízási díjaira is igényt tarthat.

2. A megválasztásról szóló közgyűlési jegyzőkönyvet csatolja a közös képviselő minden egyes hivatal, közműszolgáltató előtti eljárásban, de még a társasházi pályázatokhoz is – mindaddig, amíg úgy a társasházzal a jogviszonya fennáll. Így például előfordulhat, hogy a társasházi üzemeltetés korábbi hiányosságait vagy épp a korábbi tulajdoni széthúzásokat ecseteli. Ezért fontos az, hogy a megválasztásról szóló közgyűlési jegyzőkönyv is a – Tht. előírásainak megfelelően – csak a tárgyalt napirendek összefoglalását rögzítse.

3. A Civilisztikai Kollégiumvezetők Országos Tanácskozásának 2019. április 15-én elfogadott állásfoglalásai a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvénnyel összefüggésben című összefoglalóval a Kúria az egyik kérdésében azzal a kérdéssel foglalkozott, hogy „Van-e helye fellebbezésnek a társasházi határozat végrehajtásának felfüggesztését elrendelő végzés ellen? [Pp.129. §, 365. § (2) bekezdés b) pont, 2003. évi CXXXIII. törvény 3. § (1), 4/A. §, Ptk. 3: 3:3. § (3), 3: 36. §]”

A Kúria a korábbi joggyakorlattól elér, és ebben írásában rögzítette, hogy „A társasházi közgyűlés határozata végrehajtásának felfüggesztését elrendelő végzés ellen nincs helye fellebbezésnek.”

Ez a gyakorlatban azt jelentheti, hogy ha az új közös képviselő megválasztásáról szóló közgyűlési határozat érvénytelenségét kérte megállapítani a tulajdonos, egyúttal kérte a közgyűlési határozat végrehajtásának felfüggesztését is, ám ezt a bíróság elutasította – ebben a kétséges végkimenetelű és bizonytalan helyzetben az új közös képviselő nem „mer” munkálatokat megrendelni, így az is elfordulhat, hogy a szükséges fejlesztések pályázatok elmaradnak.

4. A Kúria Összefoglaló vélemény a 2016.El.II.JGY.P.1. számon a társasházi jogviták egyes eljárási és anyagi jogi kérdéseinek vizsgálatára alakult joggyakorlat-elemző csoport tevékenységéről című művében a 20. kérdés vizsgálata alatt tér ki a fentiekre, vagyis: Hogyan alakul a közös képviselő felelőssége a társasház és harmadik személy irányában, ha a megválasztásáról szóló határozat érvénytelen? Hivatkozhat-e a harmadik személy a közös képviselő képviseleti jogának hiányára vagy korlátozott voltára?

A hivatkozott kérdés három esetkör is érint, melyből a jelen írás vizsgálatakor a harmadik eset érdekes:
– amikor a közös képviselő úgy járt el és kötött szerződést, hogy nem választották meg,
– amikor megválasztották ugyan, de az őt megválasztó közgyűlési határozat érvénytelennek bizonyul,
– megválasztották és az erről rendelkező határozat is érvényes, azonban a közös képviselő túllépi a Tht., az SzMSz vagy a közgyűlési határozat által megszabott kereteket.

Elsőként szükséges leszögezni, hogy a Kúria álláspontja szerint addig, amíg a bíróság meg nem állapítja a közös képviselőt megválasztó határozat érvénytelenségét, a közös képviselő a jogkörének keretein belül eljárhat.

Határozott volt a fővárosban működő bíróságok álláspontja arról, hogy a „harmadik személy” nem hivatkozhat a közös képviselő képviseleti jogának hiányára vagy korlátozottságára, hiszen képviselői jogállása onnantól szűnik meg, hogy a bíróság jogerősen megállapította a megválasztó határozat érvénytelenségét.

A BH2015. 191. számú eseti döntésben is megnyilvánuló álláspont szerint a társasház közös képviselőjének képviseleti joga nem korlátlan, ezért ha olyan szerződést köt, melyről csak a közgyűlés dönthet, és ilyen döntés nincs, akkor a társasház részéről nem áll fenn a szerződéskötési akarat és a szerződés nem jön létre. Ehhez az állásponthoz csatlakozva a Pécsi Törvényszék rámutatott: a közös képviselő csak azokban az ügyekben járhat el a társasházközösség nevében, amelynek az intézésére jogszabály vagy a társasház feljogosítja. Jogkörének túllépését a közgyűlés utólagos jóváhagyása orvosolhatja, de az álképviselő jognyilatkozataihoz joghatás nem fűződik egészen addig, amíg azt az arra jogosult utólag jóvá nem hagyja (1.Pf.20.200/2015/5.).

A Kúria összegzése: A joggyakorlat-elemző csoport véleménye szerint az őt megillető jogkörön belül a társasház nevében és érdekében eljáró közös képviselő cselekményei a társasház cselekményeinek minősülnek. Ha e jogkörében kárt okoz, azt a társasháznak kell megtérítenie. A harmadik személy akkor követelheti kárának megtérítését közvetlenül a közös képviselőtől, ha a közös képviselő a kárt jogkörén kívül eljárva okozta.

Azt a kérdést, hogy a közös képviselő „kifelé”, harmadik személyek irányában eljárhatott-e, vállalhatott-e kötelezettségeket és szerezhetett-e jogokat, az álképviselet szabályainak alkalmazásával kell elbírálni (Ptk. 6:14.§ (1) és (2) bekezdései).

Ha viszont jogszabály külön előírást – feltételt – tartalmaz valamely szerződés megkötésére vagy joghatást kiváltó cselekmény megtételére, a harmadik személynek vizsgálnia kell: a közös képviselő cselekménye vagy nyilatkozata megfelel-e a jogszabály követelményeinek. Például kölcsön felvételéről, ennek kapcsán a közös tulajdonú épületrészek zálogjoggal megterheléséről – jogszabály előírása folytán – csak a közgyűlés határozhat. Amennyiben ilyen döntés nincs, a társasházközösség részéről nem áll fenn szerződési akarat a kölcsönszerződés megkötésére és szerződés nem jön létre. Ez esetben – a jogszabály előírása miatt – a közös képviselő nyilatkozata nem alkalmas a szerződési akarat pótlására. (BH 2015/191. számú eseti döntés).

Összefoglaló vélemény a 2016.El.II.JGY.P.1. számon a társasházi jogviták egyes eljárási és anyagi jogi kérdéseinek vizsgálatára alakult joggyakorlat-elemző csoport tevékenységéről

5. A szabályos és a tulajdonosi akaratnak megfelelő közös képviselő megválasztása egy újabb jogszabályi rendelkezés miatt is fontos.

A közigazgatási bürokrácia csökkentéssel és az egyes hatósági eljárások egyszerűsítésével összefüggő törvények módosításáról szóló 2017. évi CLXXXVI. törvény 32. §-a elrendelte a közös képviselet valamint az elérhetőségeik ingatlan-nyilvántartás (földhivatal) általi nyilvántartását.

Dr. Hidasi Gábor ügyvéd az Ügyvédek Lapja 2018/4. számában megjelent írásában rámutat a jogszabályi rendelkezés hiányosságaira, mely későbbiekben további jogvitákra adhat alapot, de a tulajdonosoknak és az új közös képviselőnek mindenképp bonyodalmat okozhat.

„A megválasztott személy addig nem kezdheti meg az ügyintézési tevékenységét, amíg nem ő van bejegyezve. És vajon mi lesz, ha nem születik felmentő határozat, vagy ami születik, az nem érvényes. Mit jelent a megbízatás visszavonása, hiszen a megbízatás egy megbízási szerződést jelet, amit nem visszavonni szoktak, mert ez a hatályos Ptk. nem ismeri. A szerződések egy-vagy többoldalú megszüntetésének nem a visszavonás a rendje.”

Az ingatlan-nyilvántartásban eljáró fél csak a már bejegyzett személy lehet.
„Ha a feljegyzett közös képviselő nem ért egyet a tisztsége megszüntetésével, érvénytelennek vagy meg sem történtnek tartja, és ezért nem jár el a változás érdekében, miként következhet majd be a társasházközösség által elhatározott változás?”

A fentiek okán sok bonyodalomtól és kellemetlenségtől netán kártól óvhatja meg magát a tulajdonközösség, ha a hatályos jogszabály végrehajtására kidolgozott kormányrendelet életbe lépéséig – 2020. január 01-ig – olyan képviselőt választ, akit hosszú időre szívesen lát a Társasháza élén.

A közigazgatási bürokrácia csökkentéssel és az egyes hatósági eljárások egyszerűsítésével összefüggő törvények módosításáról szóló 2017. évi CLXXXVI. törvény 32. §-a

A szerzőről
Társasházban élőknek és társasházi ügyekkel foglalkozó szakembereknek (közös képviselők, ügyvédek) segítek átlátni komplex társasházi jogi ügyeket, döntést hozni vitás helyzetekben és szakszerűen elintézni azokat.

0 hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Összefoglaló vélemény a 2016.El.II.JGY.P.1. számon a társasházi jogviták egyes eljárási és anyagi jogi kérdéseinek vizsgálatára alakult joggyakorlat-elemző csoport tevékenységéről

20. Hogyan alakul a közös képviselő felelőssége a társasház és harmadik személy irányában, ha a megválasztásáról szóló határozat érvénytelen? Hivatkozhat-e a harmadik személy a közös képviselő képviseleti jogának hiányára vagy korlátozott voltára?

A bíróságok által megküldött válaszok A válaszadó 17 megyéből 40 bíróság 18 bírája által leadott kérdőívek az alábbi álláspontokat rögzítették: Határozott volt a fővárosban működő bíróságok álláspontja arról, hogy a „harmadik személy” nem hivatkozhat a közös képviselő képviseleti jogának hiányára vagy korlátozottságára, hiszen képviselői jogállása onnantól szűnik meg, hogy a bíróság jogerősen megállapította a megválasztó határozat érvénytelenségét.

A BH2015. 191. számú eseti döntésben is megnyilvánuló álláspont szerint a társasház közös képviselőjének - 24 - képviseleti joga nem korlátlan, ezért ha olyan szerződést köt, melyről csak a közgyűlés dönthet, és ilyen döntés nincs, akkor a társasház részéről nem áll fenn a szerződéskötési akarat és a szerződés nem jön létre. Ehhez az állásponthoz csatlakozva a Pécsi Törvényszék rámutatott: a közös képviselő csak azokban az ügyekben járhat el a társasházközösség nevében, amelynek az intézésére jogszabály vagy a társasház feljogosítja. Jogkörének túllépését a közgyűlés utólagos jóváhagyása orvosolhatja, de az álképviselő jognyilatkozataihoz joghatás nem fűződik egészen addig, amíg azt az arra jogosult utólag jóvá nem hagyja (1.Pf.20.200/2015/5.). Az egyik válaszadó szerint ha nem rendelkezik társasházkezelő végzettséggel a közös képviselő, elláthatja a társasház törvényes képviseletét. A Dunaújvárosi Járásbíróság kifejtette: a közös képviselő a közgyűlés határozata alapján társasházkezelői tevékenységet is elláthat, abból, hogy ezért díjazást kapott, nem vonható le az a következtetés, hogy a tevékenységét üzletszerűen látta el. A társasházkezelői tevékenységhez önálló gazdasági tevékenység párosul, amely egy olyan megállapodással jön létre, melynek a lényege, hogy a társasház bizonyos gazdasági tárgykörben a társasházkezelőnek (mind szerződő félnek) döntési jogkört is átad, ezáltal később az egyes gazdasági döntéseket nem a tulajdonostársak közössége hozza meg közgyűlési határozattal. A bíróság megítélése szerint e jogátruházásban érhető tetten a Tht. 56. § (6) szerinti önállóság, amely az üzletszerűség jellegét is magára öltve hordozza a gazdasági kockázatvállalást. Ezt a kockázatviselést rendezi a Tht. 43. § (2) bekezdése szerinti szerződés (amelyet a társasház a társasházkezelővel köthet meg), így tehát nem önmagában a társasházkezelői tevékenységkört kell vizsgálni, hanem annak a jellegét, mert ennek mentén lehet eldönteni, hogy egy személy közös képviselőként, vagy társasházkezelőként végzi-e a munkáját (8.P.20.430/2015/10. számú ítélet).

Összegzés: A joggyakorlat-elemző csoport véleménye szerint az őt megillető jogkörön belül a társasház nevében és érdekében eljáró közös képviselő cselekményei a társasház cselekményeinek minősülnek. Ha e jogkörében kárt okoz, azt a társasháznak kell megtérítenie. A harmadik személy akkor követelheti kárának megtérítését közvetlenül a közös képviselőtől, ha a közös képviselő a kárt jogkörén kívül eljárva okozta.

A 20. kérdés három esetkör is érint:

- amikor a közös képviselő úgy járt el és kötött szerződést, hogy nem választották meg,

- amikor megválasztották ugyan, de az őt megválasztó közgyűlési határozat érvénytelennek bizonyul,

- megválasztották és az erről rendelkező határozat is érvényes, azonban a közös képviselő túllépi a Tht., az SzMSz vagy a közgyűlési határozat által megszabott kereteket.

Azt a kérdést, hogy a közös képviselő „kifelé”, harmadik személyek irányában eljárhatott-e, vállalhatott-e kötelezettségeket és szerezhetett-e jogokat, az álképviselet szabályainak alkalmazásával kell elbírálni (Ptk. 6:14.§ (1) és (2) bekezdései).

Ha viszont jogszabály külön előírást – feltételt – tartalmaz valamely szerződés megkötésére vagy joghatást kiváltó cselekmény megtételére, a harmadik személynek vizsgálnia kell: a közös képviselő cselekménye vagy nyilatkozata megfelel-e a jogszabály követelményeinek. Például kölcsön felvételéről, ennek kapcsán a közös tulajdonú épületrészek zálogjoggal megterheléséről – jogszabály előírása folytán – csak a közgyűlés határozhat. Amennyiben ilyen döntés nincs, a társasházközösség részéről nem áll fenn szerződési akarat a kölcsönszerződés megkötésére és szerződés nem jön létre. Ez esetben – a jogszabály előírása miatt – a közös képviselő nyilatkozata nem alkalmas a szerződési akarat pótlására. (BH 2015/191. számú eseti döntés).

Addig, amíg a bíróság meg nem állapítja a közös képviselőt megválasztó határozat érvénytelenségét, a közös képviselő a jogkörének keretein belül eljárhat.

23. A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény módosítása

32. § (1) A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ttv.) 49. § (6) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(A közgyűlés azonnali hatállyal felmenti a tisztségviselőt, visszavonja a társasház-kezelői, az ingatlankezelői tevékenység végzésére vonatkozó megbízatást, ha)

c) a tisztségviselő a megválasztását követően legkésőbb a jogszabályban előírt határidőn belül nem kezdeményezi nyilvántartásba vételét az ingatlanügyi hatóságnál.”

(2) A Ttv. a következő IV/A. fejezettel egészül ki:

IV/A. FEJEZET

A TÁRSASHÁZI TISZTSÉGVISELŐK NYILVÁNTARTÁSA

55/A. § (1) A társasházi tisztségviselők nyilvántartásának célja, hogy a közösség ügyintézését ellátó tisztségviselők e törvényben meghatározott adatainak országosan nyilvános közzétételével megvalósuljon a társasházak működésének transzparenciája, a jegyző társasházak felett gyakorolt törvényességi felügyeletének hatékonysága biztosított legyen, továbbá a társasházak és a közösség jogait és kötelezettségeit érintő hatósági eljárások során a megfelelő kapcsolattartást elősegítse.

(2) A közgyűlés által megválasztott közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke a közösség ügyintézését ellátó tevékenységet csak akkor láthat el, ha a tisztség keletkezésének tényét az ingatlanügyi hatóság - az erre irányuló kérelme alapján - az ingatlan-nyilvántartásba - a társasház törzslapra - feljegyezte.

55/B. § (1) A tisztség keletkezésének ténye tartalmazza

a) a közösség ügyintézését ellátó közös képviselőnek vagy intézőbizottság elnökének

aa) természetes személy esetén családi és utónevét, lakcímét,

ab) jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát vagy nyilvántartási számát,

ac) tisztségét, a tisztség keletkezésének és megszűnésének időpontját, illetve ha a tisztségviselő a közösség ügyeinek intézését ügyvivőként látja el, ennek tényét és határidejét, valamint

ad) jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén - valamint ha a természetes személy tisztségviselő bejelenti - az elektronikus levélcímét, telefonos elérhetőségét,

b) a társasházközösség nevét.

(2) A közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke a közgyűlés által elfogadott számviteli szabályok szerinti beszámolót benyújtja az ingatlanügyi hatósághoz. A beszámoló benyújtásának tényét az ingatlanügyi hatóság a társasház törzslapra feljegyzi.

55/C. § A földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv az általa üzemeltetett honlapon - bárki számára korlátozásmentes hozzáférést biztosítva - közzéteszi a társasházi tisztségviselők e fejezetben meghatározott adatait, a társasházak számviteli szabályok szerinti beszámolóit, valamint a társasház közösségének nevét, címét, helyrajzi számát.

55/D. § A közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke látja el a nyilvántartásba vétellel és az adatváltozás bejelentésével kapcsolatos, jogszabályban foglalt feladatait.”

(3) A Ttv. a következő 64/A. §-sal egészül ki:

64/A. § A közgyűlés által megválasztott közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke a közösség ügyintézését ellátó tevékenységet 2019. május 1. napjáig - nyilvántartásba vételtől függetlenül - elláthatja, ha a tevékenység végzésére való jogosultságát, hitelt érdemlő módon igazolja.”

(4) A Ttv. 65. §-a a következő 3. ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)

3. a társasházi tisztségviselők nyilvántartásával kapcsolatosan a nyilvántartásba vétel, az adatváltozás bejelentés és a beszámoló benyújtásának rendjét, feltételeit, a nyilvántartás személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, a nyilvántartás vezetésére és az elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó részletes eljárási szabályokat, a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnökének tájékoztatási és adatszolgáltatási kötelezettségeit, valamint a jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket rendeletben állapítsa meg.”

(5) A Ttv. 66. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

66. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az e törvény szerinti üzletszerűen végzett társasházkezelői, valamint üzletszerűen végzett ingatlankezelői tevékenység folytatásának részletes feltételeit, a tevékenység bejelentésének és a tevékenységet folytatókról vezetett nyilvántartásnak a személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, továbbá a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat rendeletben szabályozza.”