Szolgáltatások

A közös képviselő leváltása érzékeny és olykor konfliktusoktól sem mentes helyzet. Ha jó a közös képviselő, a lakók szívesen és jókedvűen járnak haza, ha viszont nem, akkor rossz szájízzel használják a közös területeket és kellemetlenül érzik magukat saját otthonukban. Szolgáltatásaim révén megtudhatod, milyen lehetőségei vannak a lakóknak a nem megfelelő munkát végző közös képviselő leváltására, segítek az új közös képviselő kiválasztásának folyamatában, a szükséges jogi lépések megtételében és az ügyintézésben is. Íme az igénybevehető szolgáltatások:

  1. Konzultáció Elsőként egy konzultációval kezdünk, ahol részletesen végignézzük a jelenlegi helyzetet és ismertetem a közös képviselő váltással kapcsolatos jogi lehetőségeket.
    Bővebben erről itt
  2. Kérelem Ezt követően elkészítem a kérelmet a közösképviselő váltásra. Bővebben erről itt
  3. Földhivatali ügyintézés Ez lényeges része az ügyintézésnek, ha nem elég alapos, a későbbiekben további jogvitákra adhat alapot. Miért van rá szükség?
  4. Felkészítő konzultáció: A közös képviselő váltó közgyűlés előtt érdemes alaposan felkészülni az esetleges vitás kérdésekre, valamint átbeszéljük az új közös képviselő választás paramétereit is. Bővebben erről itt
  5. A közgyűlés levezetése: Levezetem a közös képviselő váltó közgyűlést és igény szerint vezetem a jegyzőkönyvet is.

Igényt tartasz szolgáltatásaimra? 

Itt találod árlistámat

Itt tudod feltenni kérdéseit emailben: eniko@kozoskepviselovaltas.hu

Elérhetőségeim, ha időpontot szeretnél egyeztetni az első konzultációra

Author Details
Dr. Nagy Enikő LL.M.
Társasházban élőknek és társasházi ügyekkel foglalkozó szakembereknek (közös képviselők, ügyvédek) segítek átlátni komplex társasházi jogi ügyeket, döntést hozni vitás helyzetekben és szakszerűen elintézni azokat.
http://www.kozoskepviselovaltas.hu
eniko@tarsashazakesmegoldasok.hu

Az első konzultáción a jogi lehetőségek keretein belül, ám a társasház speciális jellemzőinek illetve a tulajdonközösség igényének figyelembe vételével kerül kialakítása a képviselendő irány, illetve választ kaphatsz a közös képviselő váltással kapcsolatos téged foglalkoztató, aktuális kérdéseidre is.

Itt megbeszélhetjük továbbá, hogy

  • milyen érvek mentén és hogyan győzhető meg a többi tulajdonos,
  • mi lehet az a fő érv, ami mögé felsorakozik a tulajdonközösség
  • milyen lehetősége van a tulajdonközösségnek, ha elszánt a közös képviselő felmentésében, de még nem találta meg a megfelelő közös képviselőt,
  • itt kerül rögzítésre továbbá, hogy miért kívánja a tulajdonközösség a közös képviselő felmentését – az erre irányuló kérelem okának meghatározásaként,
  • említésre kerül, hogy milyen lehetőségek vannak a kérelem kézbesítésének, mikor melyik jó, valamint azt is, hogy
  • mi a teendő, ha a közös képviselő Tht. 35. § (2) bekezdése szerinti rendelkezésére álló határidőn belül nem hívja össze a közgyűlést,
  • milyen feladatok hárulnak a tulajdonosokra, ha a közös képviselő inaktív, vagy éppen gátolja a felmentésére összehívott közgyűlést.

Elkészítem a közgyűlés összehívására irányuló kérelmet a Tht. 35. § (2) bekezdésében felsorolt kritériumok alapján – a kérelem aláírását azonban a tulajdonosoknak maguknak kell megoldaniuk.

A Tht. 35. § (2) bekezdése kimondja, hogy „Kötelező a közgyűlés összehívása, ha azt a tulajdoni hányad 1/10-ével rendelkező tulajdonostársak a napirend, az ok és a közgyűlési határozatra tett javaslat megjelölésével írásban kérték.

Rendkívül gyakran tapasztalom, hogy amikor a laikus tulajdonosok maguk próbálják meg összeállítani a kérelmet – a tárgyalni kívánt napirendi pontok mellett – helytelenül a közgyűlés tervezett helyszínét és időpontját tüntetik fel, azonban a törvényben felsorolt utóbbi két feltételt elhagyják.

Ezzel a közgyűlés összehívása jogszabályba ütközik, mely a közgyűlési határozat érvénytelenségének megállapítása iránt indult perben lehet érvénytelenségi ok.

Az írásbeli kérelem megfogalmazásának továbbá azért van kiemelt jelentősége, mert ez alapján kerül megszövegezésre a közgyűlési meghívó – tehát nem mindegy, hogy mi és hogyan kérnek a tulajdonosok.

Erre azért van szükség, hogy a közhiteles nyilvántartás adataiból egyrészt elkészíthető legyen a jelenléti ív, másrészt a közgyűlési határozat meghozatalánál megállapítható legyen a szavazati arány. Tapasztalat szerint a közgyűlési határozat érvénytelenségének megállapítása iránti perekben elsődleges érvénytelenségi okként jelölik meg a földhivatali eljárás pontatlanságából fakadó hiányosságokat.

Ezzel arra az esetre készülünk fel, ha a közös képviselő nem jelenik meg a felmentésére összehívott közgyűlésen, vagy megjelenik ugyan, de – a közgyűlést gátolva – nem hoz magával Jelenléti ívet. Sajnos az is sokszor előfordul, hogy a közös képviselők nem helyeznek nagy hangsúlyt a nyilvántartásaik pontosságaira – így ha a közgyűlésen megjelenik a közös képviselő és még jelenléti ívet is hoz, – az nem egyezik a közhiteles nyilvántartással.

A Jelenléti ív az alapja a határozatképesség valamint a közgyűlési határozat megállapításnak.

Ha utóbb mégis bizonyítást nyert, hogy nem tulajdonos vagy a tulajdonos nem a tulajdoni hányadának megfelelően szavazott, az szintén érvénytelenséget megállapító ok.

A második konzultáció célja a közgyűlésre történő felkészülés, mely keretében az alább felmerülő kérdések megbeszélése történik:

  • Kinek a kötelessége levezetni és jegyzőkönyvezni a közgyűlést, ha a felmenteni kívánt közös képviselő nem jelenik meg a leváltására összehívott közgyűlésen?
  • Milyen lehetősége van a megjelenteknek, ha a felmenteni kívánt közös képviselő megjelenik ugyan a leváltására összehívott közgyűlésen, de a tulajdonközösség nem kívánja, hogy ő vezesse le és jegyzőkönyvezze a közgyűlést?
  • Mi a teendő, ha a közgyűlés megnyitásának pillanatában nem áll rendelkezésre a Jelenléti ív?
  • Kinek, hogyan és mikor kell megállapítani a határozatképességet?
  • Hogyan kell szabályosan szavazásra bocsátani a kérdést?
  • Hogyan kell összesíteni a leadott szavazatokat és szabályosan kihirdetni a közgyűlési határozatot?
  • Hogyan kell megszövegezni és rögzíteni a közgyűlési határozatot, hogy az alkalmas legyen a Határozatok Könyvébe történő bejegyzésre?
  • A meghívó tartalmazta a megismételt közgyűlésre vonatkozó felhívást. Folytatható-e a közgyűlés és hozhat-e érvényes határozatot, ha a közgyűlés megnyitásakor a tulajdonosok több mint fele megjelent, azonban a közgyűlés közben a jelenlét 50% alá csökkent?
  • Ha igen, akkor azt hogyan kell jegyzőkönyvezni? Ebben az esetben kell-e új közgyűlési tisztségviselőket (levezető elnököt, jegyzőkönyv-vezetőt és hitelesítőket) választani?
  • Hogyan kell jegyzőkönyvezni, ha a megnyitás pillanatában a jelenlét nem éri el az 50%-ot és a közgyűlés megismételt közgyűlés?
  • Megválasztható-e jegyzőkönyv hitelesítőjéül a társasházban több évtizede ott élő, a közösség munkájában aktívan résztvevő haszonélvező?
  • Szavazhat-e a közgyűlésen a bérlő?
  • Házastársak fele-fele arányban tulajdonosai a társasházi lakásnak, meghatalmazás nélkül képviselheti-e egyik fél a másikat, szavazhat-e érvényesen helyette?
  • Mi a teendő, ha a közgyűlés közben az egyik tulajdonos kéri jegyzőkönyvbe venni, hogy nem kapott meghívót?
  • Az új közös képviselő megválasztásakor hozható-e érvényes közgyűlési határozat a bankszámla feletti rendelkezési jogról, ha annak tárgyalását a közgyűlés összehívását indítványozók nem kérték, és emiatt nem került meghirdetésre a meghívóban?