A közös képviselő leváltása érzékeny és olykor konfliktusoktól sem mentes helyzet. Ha jó a közös képviselő, a lakók szívesen és jókedvűen járnak haza, ha viszont nem, akkor rossz szájízzel használják a közös területeket és kellemetlenül érzik magukat saját otthonukban. Szolgáltatásaim révén megtudhatod, milyen lehetőségei vannak a lakóknak a nem megfelelő munkát végző közös képviselő leváltására, segítek az új közös képviselő kiválasztásának folyamatában, a szükséges jogi lépések megtételében és az ügyintézésben is. Íme az igénybevehető szolgáltatások:

  1. Konzultáció Elsőként egy konzultációval kezdünk, ahol részletesen végignézzük a jelenlegi helyzetet és ismertetem a közös képviselő váltással kapcsolatos jogi lehetőségeket.
    Bővebben erről itt
  2. Kérelem Ezt követően elkészítem a kérelmet a közösképviselő váltásra. Bővebben erről itt
  3. Földhivatali ügyintézés Ez lényeges része az ügyintézésnek, ha nem elég alapos, a későbbiekben további jogvitákra adhat alapot. Miért van rá szükség?
  4. Felkészítő konzultáció: A közös képviselő váltó közgyűlés előtt érdemes alaposan felkészülni az esetleges vitás kérdésekre, valamint átbeszéljük az új közös képviselő választás paramétereit is. Bővebben erről itt
  5. A közgyűlés levezetése: Levezetem a közös képviselő váltó közgyűlést és igény szerint vezetem a jegyzőkönyvet is.

Igényt tartasz szolgáltatásaimra? 

Itt találod árlistámat

Itt tudod feltenni kérdéseit emailben: eniko@kozoskepviselovaltas.hu

Elérhetőségeim, ha időpontot szeretnél egyeztetni az első konzultációra

A szerzőről
Társasházban élőknek és társasházi ügyekkel foglalkozó szakembereknek (közös képviselők, ügyvédek) segítek átlátni komplex társasházi jogi ügyeket, döntést hozni vitás helyzetekben és szakszerűen elintézni azokat.

Az első konzultáción a jogi lehetőségek keretein belül, ám a társasház speciális jellemzőinek illetve a tulajdonközösség igényének figyelembe vételével kerül kialakítása a képviselendő irány, illetve választ kaphatsz a közös képviselő váltással kapcsolatos téged foglalkoztató, aktuális kérdéseidre is.

Itt megbeszélhetjük továbbá, hogy

Elkészítem a közgyűlés összehívására irányuló kérelmet a Tht. 35. § (2) bekezdésében felsorolt kritériumok alapján – a kérelem aláírását azonban a tulajdonosoknak maguknak kell megoldaniuk.

A Tht. 35. § (2) bekezdése kimondja, hogy „Kötelező a közgyűlés összehívása, ha azt a tulajdoni hányad 1/10-ével rendelkező tulajdonostársak a napirend, az ok és a közgyűlési határozatra tett javaslat megjelölésével írásban kérték.

Rendkívül gyakran tapasztalom, hogy amikor a laikus tulajdonosok maguk próbálják meg összeállítani a kérelmet – a tárgyalni kívánt napirendi pontok mellett – helytelenül a közgyűlés tervezett helyszínét és időpontját tüntetik fel, azonban a törvényben felsorolt utóbbi két feltételt elhagyják.

Ezzel a közgyűlés összehívása jogszabályba ütközik, mely a közgyűlési határozat érvénytelenségének megállapítása iránt indult perben lehet érvénytelenségi ok.

Az írásbeli kérelem megfogalmazásának továbbá azért van kiemelt jelentősége, mert ez alapján kerül megszövegezésre a közgyűlési meghívó – tehát nem mindegy, hogy mi és hogyan kérnek a tulajdonosok.

Erre azért van szükség, hogy a közhiteles nyilvántartás adataiból egyrészt elkészíthető legyen a jelenléti ív, másrészt a közgyűlési határozat meghozatalánál megállapítható legyen a szavazati arány. Tapasztalat szerint a közgyűlési határozat érvénytelenségének megállapítása iránti perekben elsődleges érvénytelenségi okként jelölik meg a földhivatali eljárás pontatlanságából fakadó hiányosságokat.

Ezzel arra az esetre készülünk fel, ha a közös képviselő nem jelenik meg a felmentésére összehívott közgyűlésen, vagy megjelenik ugyan, de – a közgyűlést gátolva – nem hoz magával Jelenléti ívet. Sajnos az is sokszor előfordul, hogy a közös képviselők nem helyeznek nagy hangsúlyt a nyilvántartásaik pontosságaira – így ha a közgyűlésen megjelenik a közös képviselő és még jelenléti ívet is hoz, – az nem egyezik a közhiteles nyilvántartással.

A Jelenléti ív az alapja a határozatképesség valamint a közgyűlési határozat megállapításnak.

Ha utóbb mégis bizonyítást nyert, hogy nem tulajdonos vagy a tulajdonos nem a tulajdoni hányadának megfelelően szavazott, az szintén érvénytelenséget megállapító ok.

A második konzultáció célja a közgyűlésre történő felkészülés, mely keretében az alább felmerülő kérdések megbeszélése történik: